|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 14 találat | lapozás: 1-14 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Hegyi László 2007. október 31.A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2007. augusztus 31– szeptember 2. között tartotta XIII. Partiumi Honismereti Konferenciáját Szatmárnémetiben. A konferencia központi témái: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a részvevőket. A Fényes Elek-díjat az idén a következők kapták meg: Dánielisz Endre Nagyszalontáról, Jósa Piroska Nagyváradról, Kovács Rozália Érmihályfalváról. A különdíjat Bognár Levente, Arad alpolgármestere kapta, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. A konferencia hagyományosan a helytörténeti előadásokkal kezdődött: Mandula Tibor Szatmárnémeti, a Szamos-parti város történetét ismertette, Kónya László főinspektor helyettes Bethlen Gábor és Szatmár megye kapcsolatait boncolgatta a levelezések, feljegyzések alapján, Bura László Szatmárnémeti felsőoktatásáról értekezett. Fazekas Lóránd, szatmári tanár elmesélte, hogyan mentett meg egy pusztulóban levő Petőfi-szobrot, amelyet ebben a teremben állítottak fel. Sípos Miklós esperes ismertette a Németi Református Egyházközség történetét, gyülekezeti életét. Másnap a műemlékvédelemé volt a szó: Starmüller Géza (Kolozsvár) Szatmár várát, Ujj János (Arad) az aradi főtér kialakulásának történetét, Péter I. Zoltán (Nagyvárad) Nagyvárad központjának kialakulását, Jancsó Árpád (Temesvár) a temesvári nagyállomás történetét, Nagy Mária (Nagyvárad) Várad-ősi római katolikus templomát ismertette. Ezután évfordulós személyiségekről volt szó. Dukrét Géza (Nagyvárad): A honismeret atyja, Fényes Elek születésének 200. évfordulója, Tóthpál Tamás (Kolozsvár): Száz éve halt meg Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója, Bara István (Szatmárnémeti): 130 éve született Kelemen Lajos, Erdély nagy levéltárosa, Csanádi János (Kisjenő): Dr. Balogh Ernő geológus, barlangkutató, természetfotós (1882–1969), Pávai Gyula (Arad): Egy aradi tanító a két világháború között, Bokor Irén (Érmihályfalva): „Megtettem mindent, amit megtehettem”. Száz éve született Dsida Jenő. Antal Béla (Nagyvárad) Biharpüspöki névörökségének alakulásáról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) emléktöredékeket ismertetett a zsilvásári internálótábor foglyairól, Szendrő Dénes (Isaszeg) Isaszeg emlékműveit mutatta be, majd Széphegyi László (Hódmezővásárhely) a Kárpát-medence szélmalmairól vetített képeket. A konferencia közgyűléssel végződött. /Dukrét Géza: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/2008. december 29.Hatodik alkalommal tartották meg az Erdővidéki Tudományos Konferenciát Baróton. Az egyik társszervező, Fehér János művészettörténész elmondta: örömmel töltötte el, hogy az elmúlt évekhez képest nagyobb számban vettek részt a fiatalok. Az előadások között volt: Egyed Emőke Erdővidék szeméttárolási gondjainak megoldása, Várhegyi László Az Európai Unió. A gazdasági válság, Bíró Rózsa Egy festett fatábla állapotfelmérése és részleges restaurálása, Pál János Adalékok a Romániai Unitárius Egyház (Dél-erdélyi) történetéhez, Fehér János A nagybaconi református templom építéstörténete. /Hecser László: Tudományos konferencia Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./2009. március 31.Politikai jellegű vitát gerjesztett az a javaslat, miszerint Erdőszentgyörgyön a központi park egy részét a Rhédey-családról kellene elnevezni. Az erre vonatkozó határozattervezetet az önkormányzati képviselőtestület egyetlen MPP-s tagja, Szabó Ferenc nyújtotta be, melyben kérvényezi az Egyesülés (Unirii) tér átnevezését. Szabó Ferenc jelezte: Erdőszentgyörgynek büszkének kellene lennie arra, hogy a brit uralkodóház egyik tagja, Rhédey Klaudia, II. Erzsébet angol királynő szépanyja Erdőszentgyörgyről származik, Mária walesi hercegnő nemrég emléktáblát helyezett el a tiszteletére a református templom belső falán. Az uralkodó család ugyanakkor a templom restaurálásához is hozzájárult. A körülbelül 4700 lakosú (ebből több mint 3500 magyar ajkú) városka polgármestere, Tar András nem támogatja a javaslatot, arra hivatkozott, hogy a lakosság véleményét is ki kellene kérni. Hegyi László alpolgármester közölte az RMDSZ-es önkormányzati tanácsosok nem ellenzik ezt a névcserét, de azt mondják, várni kell még ezzel a dologgal. /Máthé Éva: Rhédey teret akarnak Erdőszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./2011. október folyamánDukrét Géza: A XVII. Partiumi Honismereti KonferenciaA Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2011. augusztus 26-a és 28-a között Mezőhegyesen, Békés megyében szervezte meg a XVII. Partiumi Honismereti Konferenciát. A rendezvény társszervezői voltak a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke és Mezőhegyes Önkormányzata. A konferencia fővédnöke Hende Csaba honvédelmi miniszter, védnöke Bartha Elek, a Debreceni Tudományegyetem tanszékvezető tanára és Kovács József parlamenti képviselő, kórházigazgató főorvos volt. A Szózat eléneklése után Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Markovits Milán főhadnagy, tábori lelkész tartott áhítatot. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket. Üdvözlő beszédet mondott Dénes Zoltán debreceni egyetemi docens, mint társszervező, Isaszegi János ny. vezérőrnagy, Bartha Elek tanszékvezető egyetemi tanár, Kovács József parlamenti képviselő, Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Kovácsné Faltin Erzsébet, Mezőhegyes polgármestere, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke, Révész Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke és Antalné Erdei Dóra, az Általános Művelődési Központ igazgatója. A konferenciát megtisztelte jelenlétével Hasas János az RMDSZ országos elnöksége nevében, valamint Tóth József emeritus professzor, a Pécsi Egyetem volt rektora és Balázsi József, Érsemjén polgármestere. Ezt követően átadták a Fényes Elek-díjakat. Az idén díjban részesült Wanek Ferenc (Kolozsvár), Makai Zoltán (Nagyvárad), Halász Péter, a Honismereti Szövetség tiszteletbeli elnöke (Gyimesközéplok). Az elnökség döntése alapján Höhn József megkapta posztumusz a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság tiszteletbeli tagsági címet. Az elismerő oklevelet és a tagsági könyvecskét özvegye vette át. A konferencia fő témái: a védelmi rendszerek, a nagybirtokok és az ipar története a történelmi Partiumban és Bánságban. Az előadások sora hagyományosan a konferenciának helyt adó Mezőhegyes megismerésével kezdődött. Tóth József emeritus professzor (Pécs) Mezőhegyes és környéke földrajzi viszonyait, Dénes Zoltán (Debrecen) Mezőhegyes történetét ismertette, Starmüller Géza (Kolozsvár) a Partium Erdélyhez való kötődéséről és a partiumi várrendszerről értekezett, Isaszegi János (Budapest) pedig Mezőhegyesnek a török hódoltság alóli felszabadító harcokban játszott szerepéről beszélt. Ezután Dukrét Géza fényképeiből Pásztai Ottó fotókiállítást nyitott meg Épített örökségünk Bihar megyében címen. Ezt követően a társaság a várossal ismerkedett. Meglátogattuk Magyarország legnagyobb ménesét, s a műemlék épületeket, este pedig egy felemelő hangversenyt hallgattunk meg a helyi Szent György-templomban. Másnap délelőtt, programon kívül, Kovács Rozália egy műemlék elpusztítását ismertette: Érmihályfalva és Érsemjén határán, a határátkelő felé vezető úton egy, a 19. század közepe táján épült, egylyukú téglahidat romboltak le. Ezután Fleisz János és Fleisz Judit (Nagyvárad) Magyarország 20. század eleji gazdasági fejlődéséről, ezen belül a partiumi iparosodási törekvésekről, Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Szalonta várának históriájáról, Pásztai Ottó és Makai Zoltán (Nagyvárad) pedig Bihar megye ipartörténetéről értekezett. Dukrét Géza (Nagyvárad) bemutatta a múlt század elején tevékenykedő iparteremtő nagyváradi személyiségeket, Puskel Péter (Arad) Arad ipari fejlődését ismertette a céhes élettől az ipari parkokig, Jancsó Árpád (Temesvár) az Arad–Temesvár vasútvonal történetéről és jelentőségéről értekezett, Kupán Árpád (Nagyvárad) Mezőtelegd ipartörténetét ismertette. Dénes Zoltán Nagybirtokok a Partiumban és a Bánságban címen tartott átfogó előadást, Vajda Sándor (Borosjenő) a világosi Bohus család birtokairól és szerepéről beszélt. Szabó István (Sarkad) a sarkadi cukorgyár szomorú történetét, Tácsi Erika (Temesvár) a temesvári nyomdákat mutatta be. Blazovits László egyetemi tanárnak (Szeged) a gyulai vár alkalmazottai számára 1520. május 11-én kiadott rendtartásáról szóló tanulmányát Kalmár Edit (Mezőhegyes) olvasta fel. Ujj János (Arad) az aradi vértanúk tiszteletére a Kárpát-medencében állított emlékműveket, emléktáblákat ismertette, mintegy felvezetve egyben az erről szóló, most készülő könyvét. Az utolsó előadást Merlák Zsuzsa (Mezőhegyes) tartotta, aki a város katonai és ipartörténeti emlékeit ismertette. A konferencia tisztújító közgyűléssel végződött, amelyen Dukrét Géza elnök beszámolt az utóbbi négy év tevékenységeiről. A kiegészítő hozzászólások utáni tisztújításon Dukrét Gézát elnökké, Bara Istvánt (Szatmárnémeti) alelnökké, Mihálka Nándort ifjúsági alelnökké, Kiss Anna-Máriát pedig titkárrá választották. A napot záró polgári esten közreműködött Farkas Major Annamária előadóművész, operaénekes. A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott Hódmezővásárhelyen, Széphegyi László építészmérnök vezetésével. Megtekintettük a református ótemplomot, a városházát és a Fekete Sas vigadót, Orosházán a Jézus szívének szentelt római katolikus templomban megkoszorúztuk gr. Széchenyi Miklós nagyváradi püspök sírját. Újkígyóson Harangozó Imre vezetésével megnéztük a Szűz Mária Szent Nevének tiszteletére szentelt templomot s a Wencheim család sírhelyét, valamint a népfőiskola gyűjteményét, Szabadkígyóson a Wenckheim-kastélyt. Gyulán Dénes Zoltán vezetésével megnéztük a városháza dísztermét, ahol az alpolgármester fogadta a társaságot. A konferenciát anyagilag támogatta a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata, Békés megye és Mezőhegyes önkormányzata, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Művelődés (Kolozsvár) 2011. október 20.Újabb ortodox kereszt ErdőszentgyörgyönMásodik ortodox keresztjét állította fel a görögkeleti egyház a magyar többségű Erdőszentgyörgy határában. Ezúttal a küküllőmenti kisváros szovátai kijáratához helyeztetett ki építkezési engedély nélkül egy legalább két méter magas keresztet a gyülekezet lelkipásztora, Valerian Bradi. Az első keresztet mintegy két évvel ezelőtt a marosvásárhelyi kijáratnál, az egykori állami benzinkúttal szemben „ültették el”. A kész tények elé állított, RMDSZ-többségű önkormányzat ezúttal is tehetetlennek bizonyult. Hegyi László alpolgármester lapunknak elmondta, ezerlejes pénzbírságot szabtak ki, de egyelőre nem vállalják az ortodox szimbólum eltávolításával járó cirkuszt. „Az egyház csak azok után folyamodott építkezési engedélyért, miután felállította a keresztet. Nem adhattuk meg, hisz semmiféle jóváhagyást nem mutatott fel, sem az útügy, sem a villamossági vállalat, sem a gázszolgáltató részéről. Tudjuk, hogy az ortodox egyház könnyen megkaphat mindenféle engedélyt, de a pap egyelőre semmiféle papírt nem mutatott fel, ezért szabtuk ki a büntetést” – mondta el a Krónikának Hegyi László alpolgármester. Valerian Bradit nem tudtuk elérni, azonban megtudtuk, a papnak az önkormányzat eddigi engedékeny hozzáállása is megkönynyítette a helyzetét. Hegyi László ugyanis beismerte, hogy az első kereszt felállítása után a polgármesteri hivatal csupán egy írásbeli felszólítást küldött ki a pópának. Valerian Bradi akkor is, most is úgy reagált, hogy a kereszt nem csupán az ortodoxok jelképe, hanem a kereszténységé. Az erdőszentgyörgyi a sokadik eset, amikor Maros megye valamelyik magyar többségű vagy vegyes lakosságú településén az ortodox egyház fittyet hány az építkezési törvényekre. Két évvel ezelőtt a görögkeletiek Nyárádszereda főterén helyezték el egy templom alapkövét; azelőtt Marosvásárhely és Hagymásbodon között építettek az erdő szélére egy kisebb kolostort, és szintén a helyi önkormányzat beleegyezése nélkül húzták fel a kövesdombi és a maroskeresztúri templomot is. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. szeptember 24.Rhédey Claudia-szobor ErdőszentgyörgyönRhédey Claudia szeretett itt élni, és otthonának tekintette településünket. Számára ez a hely volt a világ közepe, és itt érezte otthon magát, kérésére ide hozták haza és temették el, erdőszentgyörgyiként. Szülőföldszeretete példaértékű a mai ember számára – emlékezett Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere a kisváros neves szülöttjére, Rhédey Claudiára, akinek mellszobrát szeptember 23-án ünnepélyes keretek között avatták fel. II. Erzsébet angol királynő szépanyjának a szobra a felújítás alatt álló Rhédey-kastély szomszédságában kapott helyet. A szoboravatással egybekötött ünnepségre Rhédey Claudia születésének 200. évfordulója adott alkalmat, az erdőszentgyörgyiek így kívántak tisztelegni a város neves szülöttje, büszkesége előtt, akinek a neve mára a kisváros brandjévé vált. Az istentiszteletet követő ünnepségen Hegyi László, a szoborállítást kezdeményező Bodor Péter Művelődési Egyesület alelnöke ennek történetét foglalta össze. – E szobor Erdőszentgyörgy első köztéri szobra, felállítása már a rendszerváltás első éveiben megfogalmazódott a helybéliekben. Elkészült gipszből Claudia mellszobra, amely éveken át a Rhédey-emlékszobát díszítette. Az emlékszoba megszűnésekor átkerült a Rhédey-kastélyba, majd a kastély restaurálási munkálatainak a kezdetekor az iskola új épületébe. 2009-ben az erdőszent-györgyiek tudatában újra felelevenedett a Rhédey-kultusz, elkezdődik a folyamat, aminek a célja a Rhédey-brand kialakítása és népszerűsítése. Első lépésként javaslat, majd döntés születik a helyi tanácsban arról, hogy a város központi parkját és főterét Rhédey Claudiáról nevezik el. A határozat érvényre juttatása hosszadalmasnak bizonyult, ugyanis a megyei hatóságok perbe fogták az önkormányzatot a névadás miatt, és csak 2011-ben születik meg az a törvényszéki döntés, amely a Rhédey Claudia teret jelző táblák elhelyezését lehetővé tette. Sajnos a mai napig nem sikerült teljesen végigvinni a folyamatot, ugyanis a lakosság- nyilvántartó iroda nem hajlandó elismerni még a törvényszéki jogerős döntést sem – ismertette a folyamatot Hegyi László, aki beszédében kitért arra is, hogy habár még 2009-ben elkezdődött a Rhédey-kastély restaurálása a kulturális és örökségvédelmi szaktárca finanszírozásával, és tavaly még abban reménykedtek, hogy idén szeptemberben, Claudia születésének 200. évfordulóján sor kerülhet a restaurált kastélyépület, illetve az udvarát díszítő szobor felavatására, kastélybállal, kiállításokkal színesített rendezvénysorozat keretében, amelyre az angol királyi család képviselői és maga Károly herceg is hivatalos lett volna, a terv részben meghiúsult, mivel finanszírozási problémák miatt nem sikerült a remélt ütemben haladni a restaurálási munkálatokkal. A Rhédey-kastély csak 70-75 százalékban készült el, viszont a szobor áll, pályázat útján sikerült megvalósítani. Székely József erdőszentgyörgyi származású képzőművész Claudia-mellszobrának gipszváltozatát használta fel Sánta Csaba szovátai szobrászművész a tegnap felállított bronzszobor elkészítéséhez. A szobor kőtalapzatát Dóczy András csíkszeredai kőfaragó készítette. A bécsi udvar helyett Erdőszentgyörgyöt választotta – Egy olyan személy előtt tisztelgünk ma, aki bármerre is járt Európában, mindig visszavágyott ide, a szülőföldjére – emlékezett Rhédey Claudiára Csibi Attila polgármester. – Könnyebb lett volna az élete a bécsi udvarban vagy a würtembergi tartományban, de ő a fények és a nagyvilági élet helyett ide tért vissza, hozzánk, Erdőszentgyörgyre. Mert itt találta meg azt, ami számára a legfontosabb volt: az otthont, a nyugalmat és a család melegét. Természetesen büszkék vagyunk arra, hogy kis településünket jegyzik az angol királyi családfán. De nekünk, erdőszentgyörgyieknek sokkal fontosabb kellene legyen az a tény, hogy Claudia otthonának tekintette ezt a települést. Az ő üzenete a szülőföldön maradást, az itthon boldogulást, a megmaradást jelenti, azt, hogy 200 évvel ezelőtt is megvolt a településünk vonzereje, ahogyan megvan most is, csak tenni kell érte, hogy felismerjük – fogalmazott a városvezető. Szabadi Nóra Rhédey Claudia élettörténetét ismertette a jelenlévőkkel, majd Szabadi színművésznő, Ördög Miklós Levente, valamint Fülöp Dorottya szavalatai, illetve a Cantuale énekegyüttes dalai tették még színesebbé az ünnepséget. A Bodor Péter Művelődési Egyesület, a Szent György Lovagrend, a Százfonat Egyesület, a helyi önkormányzat, valamint a helyi RMDSZ koszorúkat helyeztek el a leleplezett szobor talapzatánál, a történelmi egyházak képviselői megáldották az emlékművet. Ezt követően az összegyűltek meglátogatták a restaurálás alatt álló kastélyt, majd a felújított pincerészben megnyitották Novák József címerkiállítását. Menyhárt Borbála Népújság (Marosvásárhely) 2012. szeptember 24.Kétszáz év után szobrot kapott az angol királynő szépanyjaVasárnap avatták fel a Kis-Küküllő menti település első köztéri szobrát, amely a kisváros kétségtelenül leghíresebb személyiségének állít emléket, a „szülőföldszeretet és szépség nagyasszonyának”, gróf Rhédey Claudiának. Mindezt történt születésének 200. évfordulóján. A kastély udvarán állították fel a grófnő szobrát Az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesület (BPME), a Százfonat Egyesület, a történelmi egyházak és az önkormányzat, továbbá az Európa a polgárokért program és a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően ünnepelhettek vasárnap a település első köztéri szobrának avatásán. Rhédey Claudia legjelesebb szülötte a helynek és kultuszát fel is újították, de olyan név is, amelyből Erdőszentgyörgyön valóságos „márkanevet” is kialakítanának. A jelenlegi angol királynő szépanyja születésének kétszázadik évfordulójára nagyszabású rendezvénnyel készült volna a város, de egyelőre csak egy kis részét, a köztéri szobrot sikerült elkészíteni. De ez semmit nem csorbít az elképzelés megvalósításán fáradozók becsületén, sőt megerősíti őket munkájukban. Kétszáz éve lámpás Vasárnap délelőtt ökuménikus istentisztelet keretében emlékeztek az erdőszentgyörgyiek Rhédey Claudiára. Gáspár György református lelkész mint kora legszebb hajadonát és mint Isten hűséges szolgálólányát mutatta be, aki rövid, de beteljesedett élet után oda tért vissza ólomkoporsóban, ahol megkeresztelték és ahol konfirmált. Demeter Erika unitárius lelkész a grófnőt példaként emlegette: az ő tetemét a keresztszüleitől kapott, és az idegen földön mindvégig viselt nyakéke alapján azonosították a múlt században, míg a keresztyén embert a szíve fölött hordozott hite alapján ismerik fel. A grófnő hitével együtt magával vitte szülőfaluját és a Kis-Küküllőt, idegenben is vállalta a szülőföldjét: ez volt az ő otthona és itt talált végső nyugalmat is. Ferencz István plébános előttünk járó lámpásként beszélt a nagyasszonyról, aki ragaszkodott hitéhez, magyarságához, szülőföldjéhez, és kétszáz éve is nekünk világít, példát mutatva. Avatás és koszorúzás Mintegy kétszáz személy jelenlétében leplezték le a „szülőföldszeretet és szépség nagyasszonya”, gróf Rhédey Claudia mellszobrát a Rhédey-kastély udvarán. Az ünnepi szavalatok, a Cantuale énekegyüttes és a méltató beszédek után koszorút helyezett el a Bodor Péter Közművelődési Egyesület, a Százfonat Egyesület, a Szent György Lovagrend, az önkormányzat, a helyi önkormányzat és a szobor készítőjének fia. Ezután a kastély pincéjében megnyitották a marosvásárhelyi Novák József képzőművész kiállítását, amely a mintegy nyolcszáz munkát magában foglaló címeranyag egy részét mutatja be a helyieknek, ezzel mintegy „életet és lelket” adva a már restaurált pincéknek. Egyelőre csak a szobor áll A szoborállítás igénye már a rendszerváltás első éveiben megfogalmazódott a helybéliekben. A gipsz szobrot 1996-ban készítette el a helyi születésű, de Székelyudvarhelyen élt Székely József (1929–2006) képzőművész. Ez éveken át a Rhédey-emlékszobát díszítette, majd átkerült a Rhédey-kastélyba, ennek restaurálása miatt ma az iskolában kap helyet. Tavaly még abban reménykedtek, hogy Claudia születésének 200. évfordulóján ünnepélyes átadásra kerülhet a restaurált műemlék kastély és az udvarát díszítő szobor is. A már egy éve elkészült programtervezet szerint az avatóünnepség három napos lett volna, és többek között történelmi előadásokat, kiállításokat, kastélybált, könyvbemutatókat, szoborállítást és más kulturális eseményeket foglalt volna magába, a meghívottak listáján természetesen szerepelt az angol királyi család, nevezetesen Károly herceg is. A finanszírozás miatt a kastély javítási munkálatai nem a megfelelő ütemben haladtak, így nyilvánvalóvá vált, hogy a programtervezetből csak a szoborállítás válhat megvalósíthatóvá, a többi esemény megszervezésére csak a munkálatok befejezése után kerülhet sor – mondta el Hegyi László volt alpolgármester, a Szent György Lovagrend tagja, a BPME alelnöke. Azt is megtudtuk: a szobor bronz mását Sánta Csaba szovátai képzőművész öntötte meg, a talapzatot a csíkszeredai Dóczy András kőfaragó készítette. Egy perc csenddel Bartos Miklós tanár úr emléke előtt is adóztak a szentgyörgyiek, aki a település múltjának, nevezetességeinek, személyiségeinek felkutatásáért sokat fáradozott, és aki Rhédey Claudia emlékezetét is visszaadta, örökségül hagyta a mai és a következő nemzedékeknek. A grófnő üzenete Ünnepi beszédében Csibi Attila Zoltán polgármester kifejtette: Rhédey Claudia szülőföldszeretete minden ember számára példaértékű. Mindenki büszke, hogy a települést jegyzik az angol királyi családfán, de az erdőszentgyörgyieknek sokkal fontosabb kell legyen az, hogy a grófnő szerette ezt a települést. Az ő üzenete a szülőföld szeretete, az itthonmaradás, az itthon való boldogulás. Olyan otthont kell itt teremtenünk, amelyre büszkék lehetünk. Ugyanilyen fontos ma a nevelés, a hagyományok, a táj szépsége, de olyan szellemiséget és értéket is kell magunk mögött hagynunk, amely biztosítja az utókornak a minőségi megmaradást és a nemzetiség megőrzését. „Álljon ez a szobor minden erdőszentgyörgyinek példaként, olyan példaként, amelyre büszkék lehetünk” – hangsúlyozta a polgármester. Rhédey Klaudia Erdőszentgyörgy nevezetes szülöttei közül kétségkívül a leghíresebb az 1812 szeptemberében született gróf Kisrédei Rhédey Claudia (1812–1841) gróf Rhédey Lászlónak és báró Inczédi Ágnesnek egyetlen felnőttkort megért gyermeke, a mai Windsor-uralkodóház egyik ősanyja, II. Erzsébet angol királynő szépanyja. A szépségéről és okosságáról híres lány tizennyolc éves volt, amikor I. Ferenc császár és magyar királytól a család meghívót kapott, és egy báli szezonra Bécsbe utazott. A bálon Sándor württembergi herceg és Claudia első látásra egymásba szeretett. Sándor Pál Lajos herceg I. Vilmos württembergi király unokafivére volt, aki az ősi Teck hercege címet is viselte. Öt évi várakozást követően 1835. május 2-án házasságot kötöttek. Az életvidám, szeretetre méltó asszony csak hat évig élhetett boldog házasságban. Claudia 1841 szeptemberében férje után utazott Grazba, de az út során életét veszítette, október 1-jén Pettau városában elhunyt. Férje soha nem tudta őt elfeledni, ezt íratta koporsójára: „Az asszonynak, ki nekem mindig örömet, boldogságot adott, szomorúságot, könnyeket csak egyszer életemben, mikor egyedül hagyott.” Claudia utolsó kívánsága szerint holttestét hazaszállították Erdőszentgyörgyre. A grófnőt a Rhédeyek sírkamrájába temették el. A monda szerint bebalzsamozott szívét jóval később, férje halálakor, annak koporsójában helyezték örök nyugalomra. Claudiának és Sándor hercegnek egy fia és két leánya született. Egyetlen fia, Ferenc Teck hercege, királyi családból választott magának feleséget: Mary Adelaide brit hercegnőt. Gyermekeik közül Máriát a yorki herceghez, Györgyhöz adták feleségül, aki 1910-től V. György néven lépett az angol királyi trónra. Rhédey Claudia unokája királyné lett, dédunokái, Edward és VI. György herceg pedig angol király. VI. György idősebbik lánya, Claudia ükunokája, 1952-től II. Erzsébet néven angol királynő. Claudia sírja fölé unokája, Mary Victoria Teck hercegnő 1905 májusában márvány emléktáblát állíttatott. Mária királyné 1935-ben Fülöp Ferenc erdőszentgyörgyi lelkész levelére vizsgálatot rendelt el, utasítva a bukaresti angol követséget, hogy az azonosítást egy szakértői csoporttal végeztesse el Erdőszentgyörgyön. Felnyitották a sírt, elvégezték az azonosítást, ami a koporsóban lévő nyakék alapján megtörtént. Ezt a nyakéket – a legendárium szerint – Rhédey Claudia a konfirmáció alkalmából keresztszüleitől kapta. Miután idegenbe ment férjhez, a nyakéket állandóan hordta, ez emlékeztette szülőföldjére. Az angol trónörökös, Károly herceg már ellátogatott Erdőszentgyörgyre, hogy lerója kései tiszteletét szépanyja nyugvóhelyénél. Erdélyi és magyarországi látogatásai során pedig több alkalommal emlegette, hogy magyar vér is csörgedez ereiben. Az erdőszentgyörgyiek az angol királyi geneológia alapján kiszámították, hogy II. Erzsébet angol királynő ereiben 17% magyar, sőt magyar királyi vér is folyik. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2013. június 27.Frakciófegyelem és transzparenciaEgy év telt el a helyhatósági választások óta. Köztudott, hogy az RMDSZ megyei szervezetének elnöke folyamatosan járja a vidéket, ismeri a megyét. Tapasztalata szerint hogyan működnek a megye magyar önkormányzatai városokon és falvakon, és hogyan működik véleménye szerint a megyei tanács? – kérdeztük Brassai Zsombor megyei elnököt. – Rendszeresen látogatom a vidéki önkormányzatokat, illetőleg napirenden vagyok a marosvásárhelyi önkormányzatokban történtekkel. Első összegző megállapításom az, hogy sajnos, nagyon jól érződik, hogy tavalyhoz képest megváltozott a politikai helyzet, a megyei tanácsot nem mi vezetjük, hogy kevesebb politikai eszközzel rendelkezünk, mint korábban. Ezt a helyzetet csakis jól felkészült szakmaisággal, illetőleg összezárt sorokkal lehet kezelni. Az RMDSZ- szervezetekkel való intenzív kapcsolattartásomnak is a célja, hogy elérjük ezt a teljesítményt. Úgy látom, hogy a politikai és gazdasági nehézségek dacára az önkormányzatainkban a polgármestereink tartják a frontot. – Mennyire sikeresek azok az önkormányzatok, amelyeknek megújult a vezetése? – A közmondás, hogy új seprű jól seper, itt is érvényes. És ez nemcsak látszat, egy év alatt mérni is lehet a közigazgatási vezetők teljesítményét. Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön, Gyulakután, Nyárádremetén például komoly előrelépés történt. Az erdőszentgyörgyi önkormányzatban, ahol nagyon sok nehézséggel kellett szembenéznie a vezetésnek, beruházásokat, fejlesztéseket eszközöltek, hasonlóképpen Gyulakuta is kimozdult a holtpontról, Szeredában pedig lendületesen folytatódik az a fejlődés, amely szervesen kötődik a Nyárád menti kistérségi társulás fejlesztési stratégiájához. Ide sorolhatnám a kisebb településeket is, például Magyarbükköst, amely Maros megye legkisebb önkormányzata és talán a megye legfiatalabb polgármestere vezeti: művelődési otthont tataroztak, utat javítottak, folytatják a csatornázást. – Apropó, Erdőszentgyörgy. Azért nem mennek igazán jól a dolgok, hiszen egy hónap alatt két RMDSZ-es önkormányzati képviselő is visszalépett, mert nem tudott azonosulni az RMDSZ jelenlegi vezetésének elveivel, állítva, hogy ebben a szervezetben nincs szükség olyanokra, akik gondolkodni is tudnak. – Nagyon sajnálom, hogy végül is két értékes fiatal önkormányzati tanácsos lépett vissza, mert ők voltak ebben a testületben azok, akik tapasztalattal rendelkeztek, Hegyi László alpolgármester volt két mandátum alatt, Kovrig Zoltán több mandátumon át volt helyi tanácsos, és a térségben jól ismert civil szervezeti vezető. De azt is végtelenül sajnálom, hogy visszalépésük alkalmával azt inszinuálják, hogy az erdőszentgyörgyi testületben nincs helyük azoknak, akik gondolkodnak. Ezt a megfogalmazást bántónak is tartom a többi tanácsosra nézve, akik szintén fiatalok, igaz, hogy újak, és nem elég jártasok az önkormányzati munkában, de felkészültségük mindenképpen felhatalmazza őket arra, hogy jó munkát végezzenek. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy mielőtt visszaléptek volna a kollégák, azelőtt, a polgármester jelzésére válaszolva, a politikai alelnökkel, Péter Ferenccel és a kerületi elnökkel, Varga Józseffel közösen beszélgetésre hívtuk meg a polgármestert és a két önkormányzati tanácsost, és rendkívül pozitívan hangolva sikerült megegyezésre jutnunk, ahol a két tanácsos esélyt látott arra, hogy átgondolják álláspontjukat, és látták a lehetőségét, hogy együttműködjenek a polgármesterrel. Ennek dacára mégsem sikerült, mert a frakcióülésen néhány javaslatukat a többség leszavazta. Viszont egyáltalán nem kompromittálja az erdőszent-györgyieket, hogy frakciófegyelmet követelnek meg, várnak el egymástól, vagyis, ha nem sikerül a többséget meggyőzni a frakcióban, akkor a közös döntéshez alkalmazkodva várják el tőlük, hogy a tanácsülésen álláspontot fogalmazzanak meg. Ezt sajnos nem így tette a két fiatal tanácsos, és én ezért jogosnak tartom a velük szemben megfogalmazott bírálatot. – A frakciófegyelem kapcsán jut eszembe, hogy egyesek szerint az RMDSZ-ben úgymond belső terror van, nem lehet sem nyilatkozni, sem különvéleményt megfogalmazni. Persze, egy pártban pártfegyelemnek kell lennie, de a magyar választók transzparenciát, átláthatóságot várnak el választott vezetőiktől. – A szervezeti fegyelem és az átláthatóság egymásnak nem mond ellent. A szervezeten belül, frakcióban, különböző testületi üléseken, alkalma nyílik mindenkinek álláspontját megvitatni, megvédeni, annak érvényt szerezni. Azért is működünk úgy, hogy konzultatív testületeket állítottunk fel, hogy a felmerülő problémákat, pontosan a transzparencia érdekében, minél szélesebb körben tudjuk végigjárni. Viszont egyesek hozzászoktak ahhoz, hogy bármikor bármit mondhattak, amivel az RMDSZ presztízsét gyengítették. De szerintem az a normális, hogy szervezeten belül megvitatjuk a kérdéseket, közös álláspontra jutunk, és az álláspontunkat tolmácsoljuk a nyilvánosságnak. Hiszen a nyilvánosságnak nem politikai kalandorokra van szüksége, akik sokszor tények ismeretének hiányában kiállnak az utcasarkokra, és mondják a véleményüket. Egy erős szervezetre van szüksége, amely erős politikai testületként tud fellépni a különböző fórumokon, ahol az érdekeinket védeni kell. Ez a határozott álláspontom, és ez nem terror, hanem a demokrácia érvényesülése a szervezeten belül. Eddig azt kifogásolták, hogy nincs, most van, és lám, most ezt kifogásolták egyesek. – Van-e tudomása a megyei elnöknek az erdőszentgyörgyihez hasonló konfliktusról a megye más önkormányzataiban? – Arról nincs tudomásom, hogy valahol tanácsosok készülnének lemondani, de az kétségtelen, hogy a frakciófegyelem, mint olyan, az sokaknak kínos. Mert kordában tart, fegyelmezettségre késztet. És ez általában kínos szokott lenni, különösen egy olyan országban, ahol ahhoz szoktunk hozzá, hogy reggeltől reggelig, a különböző hírtévékben politikusok, a saját pártjuktól elvonatkoztatva, mint önálló politikai entitások mondják a magukét, nemegyszer komoly közéleti zűröket okozva ezzel, illetve kompromittálva egyáltalán a politikusnak a társadalmi megítélését. Én határozottan ellene vagyok az ilyen típusú politizálásnak, hiszek abban, hogy az egyeztetés, a szervezeten belüli egészséges vita sokkal erősebb szervezetet szavatol a választóknak, akik a bizalmukat belénk helyezték. Ilyen értelemben, nem is fogok ettől a szemponttól eltekinteni, továbbra is megkövetelem a frakciófegyelmet, ami sokszor nyilatkozási fegyelemben is meg kell nyilvánuljon. – Tehát mindent egybevetve, mit mutat az egyéves mérleg? – Új helyzetben kellett politizálni, a körülmények sem jók, hiszen a gazdasági lemaradás, a gazdasági hátrányok egyre nőnek, ennek dacára mégis azt hiszem, hogy továbbra is egy erős szervezetünk van, s a választóink bizalommal lehetnek, hogy a szervezettség, a fegyelmezettség segíteni fog abban, hogy a következő három évben még eredményesebbek legyünk. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 15.A Millenniumi templom búcsúünnepe „Ha mi nem engedjük el a Szűzanya kezét, ő biztosan nem engedi el a miénket” Pontosan száztizenkét évvel ezelőtt, 1901. október 13-án kiemelkedő eseményt ünnepelt Temesvár magyar nemzetiségű lakossága, közöttük a gyárvárosi római katolikus közösség: impozáns új templomuk, a Millenniumi templom felszentelését. Az idő kerekének forgása idén úgy hozta, hogy a templombúcsút szintén október 13-án, vasárnap tarthatta a helyi közösség. Excellenciás Roos Márton főpásztor és ft. Kapor János plébános meghívására a szentmisét Excellenciás Böcskei László nagyváradi megyés püspök mutatta be több egyházmegyés lelkipásztor jelenlétében. A liturgián jelen volt Böjte Csaba ferences szerzetes, valamint nt. Fazakas Csaba temesvári református esperes. Az idei templombúcsún anyaországi vendégeket is üdvözölhetett a helyi közösség: az egyházi rendezvényre Temesvárra érkezett Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke, továbbá a dr. Szűcs Zoltán és dr. Vizi Gabriella kolozsvári magyar konzul. Az RMDSZ Temes megyei szervezete részéről Molnár Zsolt parlamenti képviselő vett részt a szentmisén. A búcsús liturgiát megelőzően az egybegyűltek a templom előtti térre vonultak, ahol Excellenciás Roos Márton megyés püspök felszentelte az elmúlt hónapokban felújított Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrot. A szentelési szertartás keretében dr. Nicolae Robu temesvári polgármester elmondotta: amint tudomást szerzett arról, hogy a város legrégebbi köztéri szobra viszonylag zárt helyen, a temesvár-józsefvárosi plébánia kertjében igen megrongálódott állapotban található, azonnal felvette a kapcsolatot a helyi római katolikus egyház képviselőivel, és az együttműködést siker koronázta. A szobrot Ioan Oprescu restaurátor három hónap alatt teljesen felújította, az elmúlt hetekben pedig felállították kijelölt helyére, a Millenniumi templom előtti, részben ugyancsak felújított térre. Beszédében Nicolae Robu polgármester kitért arra is, hogy a város vezetősége szívén viseli a gyárvárosi római katolikus templom épületének sorsát, és támogatásáról biztosította a helyi közösséget. Bevezetőjében Excellenciás Böcskei László nagyváradi megyés püspök az édesanya iránti gyermeki szeretet szép példájával szemléltette, hogy mit jelent bizalommal a Szűzanyához fordulni az Ő segítségét kérni. – Szent István is ezt tette, amikor országát és népét a Boldogasszony oltalmába ajánlotta, ezért nevezzük Őt mi védelmezőnknek a Magyarok Nagyasszonyának – fogalmazott a főpásztor. A búcsús szentmise keretében a Millenniumi templom védőszentjének alakját német, valamint román nyelven elhangzott beszédében ft. Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébános és ft. Toman Zoltán temesvár-belvárosi segédlelkész idézte meg. A liturgia magyar szónoka Böjte Csaba ferences szerzetes volt, aki szentbeszédében ismételten felhívta a figyelmet a krisztusi tanítás egyik alapvető gondolatára, az emberbaráti szeretet gyakorlására a mindennapokban. – A Szűzanya a szolgáló szeretet jelképe. Ha mi nem engedjük el az ő kezét, ő biztosan nem fogja elengedni a miénket – mondotta Csaba testvér, majd így folytatta: – Isten nem csupán meghív a szolgálatra, hanem küld is. Az apostolokat egykoron arra szólította fel, hogy menjenek és terjesszék az evangéliumot, minket pedig arra, hogy a társadalom peremén, a lét peremén élőkön, a szegényeken, elesetteken segítsünk. Merjünk hát mi is lehajolni hozzájuk, vigaszt, irányt, utat mutatni nekik. Hiszem, hogy van jövőnk, csak bíznunk kell az élő Istenben, a szeretet Istenében. A szentmise befejező részében Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke lépett mikrofon elé, hogy a gyárvárosi híveknek átadja a magyar kormány üdvözletét. – Az ember test, szellem és lélek egysége. A kórházak, sportlétesítmények, iskolák, kulturális intézmények mellett fontos a templomok megőrzése, az Egyház támogatása. A templom ugyanis nem csak szakrális tér, hanem az élő közösség összetartó ereje is. Ha ünnepeinket megüljük, őseinket és hőseinket tiszteltjük, meg tudjuk tartani magyarságunkat – fogalmazott Hegyi László kabinetfőnök, aki ugyanakkor kiemelte: a szülők felelőssége továbbadni a gyermekeknek anyanyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat. Az ünnepi liturgia zenei részét a Dumitresc Emil kántor vezette templomi kórus tolmácsolta, előadásukban egyházi énekek, számos népének, a Pápai Himnusz és Nemzeti Imánk is felcsendült, melyhez áhítattal és tisztelettel csatlakoztak a templomot megtöltő hívek. A búcsús szentmisét követően a templom előtti téren a Temesvári Kultúrház gyermekekből álló Bóbita néptánccsoportja, valamint az újszentesi Butykos néptáncegyüttes lépett fel, műsorukkal színesítve az ünnepi eseményt és jelezve, hogy milyen szépre, sokra képes egy szikrányi közös akarat. A Millenniumi templom felszentelésének idei évfordulója is beszédes példája annak, hogy a gyárvárosi római katolikus közösség lehetőségéhez mérten igyekszik megőrizni ezt az értékes örökséget, jelent építeni, jövőt tervezni, élő hitet vinni a régmúlt dicsőségét őrző falak közé Sipos Enikő Nyugati Jelen (Arad) 2016. február 1.A deportálás borzalmaira emlékeztekA többi településhez hasonlóan Kálmándon is ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a 71 éve történt szörnyűségekről. A Szent Anna templomban tartott nagymise alatt Néma Sándor plébános felidézte az 1945 januárjában történt eseményeket, megemlékezve az elhurcoltak által átélt borzalmakról. Ahogy a környező településekről is, Kálmándról is sokakat vittek el, azok közül akiknek sikerült hazatérniük még hatan vannak életben, és két olyan személy is van, akik a deportálás alatt, Oroszországban születtek. Ők: Bákai Rozália, Kreiter Veronika, Rosszel Erzsébet, Rosszel Magdolna, Kinczel Mária, Schlakter István, és akik ott születtek: Petz Mária és Vánhegyi László. A szentmise után az egybegyűltek átvonultak a temetőbe, ahol beszédet mondott Sütő Imre, Kálmánd polgármestere, illetve a Néma Sándor plébános. Ezután Oóbis Kinga szavalt el egy olyan verset, amelyet a deportáltak írtak még a kényszermunka alatt. A továbbiakban a helyi fúvószenekar és a katolikus énekkar kísértében koszorúkat helyeztek el a még élő deportáltak, a polgármesteri hivatal képviselői, a helyi Német Demokrata Fórum képviselői, a helyi RMDSZ képviselői, a helyi Nemzeti Liberális Párt képviselői, illetve a helyi Általános Iskola. Az ünnepség zárásaként a meghívottakat egy szeretetvendégségre várták a helyi kultúrházba, ahol a túlélők virágot illetve az önkormányzat jóvoltából csomagot kaptak. nagykaroly.szatmar.ro 2016. június 6.Ökumenikus megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján„Nemzeti újjáépítésünk kulcskérdése a közösségek megerősítése” A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, június 3-án, pénteken ökumenikus istentiszteletre és megemlékezésre került sor a temesvári Millenniumi templomban, a történelmi egyházak képviselői részvételével. A megemlékezésen részt vett és beszédet mondott Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, Molnár Zsolt parlamenti képviselő és Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja. Az ökumenikus megemlékezés résztvevőit, köztük a jelen levő közéleti és egyházi személyiségeket, politikusokat ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa köszöntötte. Ünnepi beszéde során Hegyi László helyettes államtitkár felidézte azokat a történelmi eseményeket, amelyek soha be nem gyógyuló sebeket ejtettek a magyar nemzet testén, mint Mohács, Világos, Trianon, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy a magyarságnak mindig volt ereje talpra állni, új célokat megfogalmazni. „Hat esztendővel ezelőtt a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját és ezzel kinyilvánította, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság” – mondta Hegyi László, aki szerint szűnni nem akaró fájdalmunkat világgá kiáltani nem old meg semmit, miért ne lehetne június 4-e egy új kezdet első napja. „Annak a nemzetnek van jövője, ahol a közösségek – a család, az egyházi közösségek és a nemzeti közösségek – erősek. Nemzeti újjáépítésünk kulcskérdése a közösségek megerősítése” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár és ezt a törekvést a magyar kormány minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az olyan határon túli kisközösségek esetében is, mint a bánsági magyar szórvány. Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy itt a bánsági szórványban magyar események sokasága erősíti a nemzeti összetartozás érzését, de ezt teszik a magyar intézmények is, ezért külön megköszönte a magyar kormánynak, hogy támogatja egy magyar bölcsőde és egy felsőoktatási szórványkollégium létrehozását Temesváron. Tamás Péter tiszteletbeli magyar konzul ünnepi beszéde során arról beszélt, hogy hatalmas értékeink vannak, mint a Millenniumi templom és a benne levő Magyarok Nagyasszonya oltárkép, a szobrok, a színes üvegablakok és ezek az értékek mind a nemzeti összetartozásról szólnak. Trianon elsiratása helyett ma is a tettekkel, az alkotással, jogainkért való kiállással, harccal, értékeink megőrzésével, közösségeink, intézményeink megerősítésével tehetünk a legtöbbet a megmaradásunkért. Az ökumenikus istentisztelet során népünkért és összetartozásunk, nemzeti egységünk erősítéséért imádkozott nt. Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, nt. Kovács Zsombor temesvári evangélikus lelkész, nt. Gazda István, az Új Ezredév gyülekezet lelkésze, Boros Róbert baptista lelkész és ft. Kapor János a Millenniumi templom plébánosa. A méltóságteljes megemlékezést, amely nemzeti imánk eléneklésével zárult, a Bartók Béla Elméleti Líceum Pál Krisztina tanítónő által felkészített kisdiákjainak ünnepi műsora színesítette. Az istentisztelet után a Millenniumi templom előtti téren az Eszterlánc Kulturális Egyesület Százszorszép néptánccsoportja dél-alföldi lakodalmas gyermekjátékot adott elő, a rendezvény résztvevői és a járókelők nagy örömére. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2016. július 22.Az identitás a társadalom immunrendszereMi a tartalma annak, amit keresztény Európa névvel szoktunk illetni, mit jelent ebben a keresztény fogalom, az a vízió, amely meghatározza Magyarország politikai identitását? Minderről egy háromrészes beszélgetéssorozatban értekeztek Tusványoson. A sorozat befejező beszélgetésén pénteken a Kós Károly-sátorban a nemzeti, európai, keresztény identitás témákat járták körül. Szesztay Ádám Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzulja beszélgetőtársainak azt a kérdést tette fel, hogy ha az identitás szempontjából vizsgáljuk azokat a kérdéseket, hogy milyen Európát akarunk, mitől keresztény Európa, akkor mik vagyunk elsősorban: magyarok, európaiak, vagy keresztények? És minderre milyen választ ad Márton Áron püspök öröksége? „A mi generációnk még beleszületett egyfajta kereszténységbe, magyarságba. Mi még beleszülettünk ebbe a keretbe. Ez alakított, hordozott. Az új idő, a liberális világ ezt a rendszert szétverte és pusztítja. A porát is el akarja takarítani a globalizáció. MAradj itthon, járj templomba, gyerekeidet neveld magyarnak, kereszténynek. A kérdés az, hogy ki akar ma magyar lenni, ki akar ma keresztény lenni? Ki akar ezzel az identitással élni ebben a térségben?” – fogalmazott Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke. Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese szerint itt a Kárpát-medenceében nem tudjuk megkerülni azt a témát, hogy az egyházi közösségek számára miért fontos az identitás. Úgy véli, nem fontossági sorrendek vannak, hanem az identitásnak szempontjai vannak. Hogy az egyénnek, a családnak, közösségnek, gyülekezetnek, nemzetnek mi az az érték, amit Istentől kapott ajándékként, amit megkaptunk és tovább éltethetünk. Hegyi László, az EMMI egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, Európa és benne Magyarország nem lenne az ami kereszténység nélkül. A nemzethez, valláshoz, európai kultúrához való tartozás nem tehető rangsorba, egymást kiegészítik, egyik sincs a másik nélkül. „Próbáljuk meg mártonároni odaadással védeni a kultúránkat. Olyan kultúránk van, hogy ritka. Ne filozofáljunk, hanem tegyünk érte” – hívta fel a figyelmet Imre Zoltán valláskutató. L. Simon László miniszteri biztos rámutatott, azért is fontos az identitás, mert az erős identitás a társadalom immunrendszere. Az identitást nem védőbástyaként éli meg Európa, hanem egy olyan falként, amely inkább elzárja egymástól az embereket, és nem segíti a megoldást. Pedig az identitás megerősít, erőt ad, hogy ellen tudjunk állni, hogy választ tudjunk adni azokra a kérdésekre, amelyek feszítenek bennünket. Európa teljesen elveszti a gyökereit azzal, ha megtagadja a nemzetállamokat, ha megtagadja a kereszténységet – így Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke. „Mi fenntartható Európát akarunk, azt akarjuk, hogy az európai nemzetek, az általuk alkotott európai kultúra olyan érték, olyan ajándék mAradjon, amit az unokáinknak is át szeretnénk örökíteni. Az értékek alapján lehet olyan társadalmi folyamatokat elindítani, amelyek biztosítják a nemzetek és az általuk alkotott európai közösség fenntarthatóságát. Ezt a magyar víziót szoktuk keresztény Európa jelzővel említeni, ennek a politikának az identitását leírva. Abban vagyunk érdekeltek mi, magyarok, hogy a kialakuló helyzet ne megossza, hanem a sokszínűség tiszteletben tartása révén egyesítse az európai kereszténységet. Hiszen ahhoz, hogy a keresztény Európát megmentsük, az európai kereszténységnek egységre és megmAradásra van szüksége” – összegzett a beszélgetés végén Szesztay Ádám. Péter Beáta Székelyhon.ro 2016. szeptember 17.Gerendkeresztúrt is képviseltékA Keresztúrok nemzetközi találkozóján A Keresztúr nevű települések XVII. nemzetközi találkozójára augusztus 18-20. között került sor Rákoskeresztúron, amelyen a Maros megyei Gerendkeresztúrt tizennyolcan képviselték. Id. Csegöldi Miklós helybéli ny. tanító tájékoztatott az anyaországi találkozó részleteiről. Immár negyedik alkalommal Budapest XVII. kerülete, Rákoskeresztúr fogadta a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és az anyaországból érkezett települések küldöttségeit. A 28 részt vevő Keresztúr nevű település népes csapatát a Gödöllői egyetem kollégiumában szállásolták el, a programok pedig Rákoskeresztúr központjában, az önkormányzati sportpályán és a művelődési ház környékén zajlottak. A megnyitó a Keresztúr települések felvonulásával vette kezdetét, köszöntötték a résztvevőket és átadták a Keresztúrért emlékérmet. A nap folyamán egymást követte a települések csoportjainak bemutatkozása, köztük Balatonkeresztúr képviseletében a Balaton Old Boys együttes nagy sikerű fellépése. Este Feke Pál, majd a Kerekes Band koncertezett, a nap karaokéval és diszkóval zárult. Másnap, augusztus 20-án lovas kocsis felvonulással indult az ünnepi program, melynek keretében Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a résztvevőket. Ünnepi beszédében párhuzamot vont a ma és a rendszerváltás előtti ünnep között, utalva arra, hogy a szocialista rendszer azok társadalomformáló ereje miatt nem tűrte meg a vallási tartalmú ünnepeket. Úgy vélte, hálásnak kell lenni, amiért napjainkban már szabadon és méltó módon lehet emlékezni a keresztény államalapítóra, szükség van a hasonló ünnepek cselekvő felvállalására, ugyanakkor kiemelte a nemzeti összetartozás fontosságát. Az ökumenikus kenyérszentelés keretében négy vallási felekezet – katolikus, görög katolikus, református és evangélikus – egyházi vezetője áldotta meg a Keresztúrok kenyerét, melyet a települések által vitt 2-2 kg lisztből sütöttek. Népviseletbe öltözött leányok adták át a polgármestereknek a nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyereket, hogy felszeletelés után a küldöttségek közösen fogyaszthassák el. Délután folytatódott a települések kulturális bemutatója, amit Oláh Gergő koncertje követett. Mindkét napon számos érdekes kísérőprogram is zajlott, így volt népi játszóház, ugrálóvár, kézművessátrak, kiállítás- megnyitó, Oldtimer-bemutató, terménykiállítás, burgonyafesztivál, valamint kisvonattal körbeutazhatták az érdeklődők a kerületet, érintve a nevezetes épületeket. Az ünnepélyes záróprogram során Rákosmente polgármestere kifejtette, a jó dolgok hamar eltelnek, de bízik abban, hogy e találkozóval tovább erősödtek a keresztúriak közötti kapcsolatok. Köszönetet mondott az alapítóknak, a szövetséget életben tartóknak, a védnököknek, a szervezőknek, valamint a több száz segítőnek, akik biztosították a találkozó zökkenőmentes lebonyolítását. Ugyanakkor bejelentették, hogy a jövő évi találkozót Sajókeresztúr rendezi meg augusztus 7-10. között. A találkozó Ghymes- koncerttel, tűzijátékkal, utcabállal zárult. * 2000-ben, a millennium évében Balatonkeresztúron kezdődött el egy csodálatos történet: amikor 1999- ben a bodrogi árvíz kapcsán találkozott a két település, és az első pillanattól kezdve úgy érezték, hogy számos hasonlóság van köztük, így felröppent a gondolata annak, hogy a kört bővíteni kellene, más Keresztúrokat is meg kellene ismerni. A szövetség megalakítására 2001-ben, Rákoskereszt-úron került sor. A szövetségnek 16 tagja van, és további települések csatlakoztak, melyek között az elmúlt évek során határon belüli és azon átívelő testvértelepülési kapcsolatok alakultak intézmények, egyesületek, civil szervezetek között. Erősödött a magyarságtudat és a hagyományőrzés. A szövetség alapvető céljai mindennapi kapcsolataink részévé váltak – olvasható Kovács József, a KNTSZ elnökének köszöntőjében a https://www.kereszturiszovetseg.hu/ honlapon. Szer Pálosy Piroska Népújság (Marosvásárhely) 2017. szeptember 12.Beszámoló a XXIII. Partiumi Honismereti KonferenciárólA Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2017. szeptember 1–3. között Nagyváradon szervezte meg a XXIII. honismereti konferenciáját, a Partiumi Keresztény Egyetem új épületének amfiteátrumában. A regisztráció alatt mindenki megkapta a 2-es számú Partium lapunkat, amely a konferencián elhangzó előadásokat tartalmazza. Az ünnepélyes megnyitó a Szózat eléneklésével kezdődött. Ezt követően ökumenikus áhítatot tartott Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség általános helynöke. A résztvevőket köszöntötte Dukrét Géza, a PBMET elnöke. A házigazdák nevében dr. Pálfi József, az egyetem rektora köszöntötte a konferenciát, kifejtette, hogy a két intézménynek közös célkitűzései vannak, közöttük a Partium és a Bánság értékeinek felkutatása és megismertetése. Ennek érdekében a PKE és a PBMET együttműködési szerződést írt alá. Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke kihangsúlyozta, hogy minden ilyen rendezvényt, ahol megnyilvánulhatunk, támogatni kell. Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, hogy az egyesület egyik értéke ennek a térségnek, hiszen ha nem lennének feltárva a helyi értékek, akkor azok már nem is lennének. Igazi műhelyt hoztak létre az itt folyó kutatómunka érdekében. Gaál György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) elnöke szerint az egyesület által elvégzett munka maradandó értéke a magyar művelődéstörténetnek. Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke szerint nagyon fontos megóvni épített örökségünket. Utalva az egyesület könyvkiadására, fontosnak tartja, hogy a feltárt helytörténeti anyagok könyvekben megjelenjenek, mert így biztosan hozzáférhetők. Wanek Ferenc az Erdélyi Múzeum Egyesület nevében üdvözölte a konferenciát, sok sikert kívánva. Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke boldognak érezte magát, hogy itt lehet, mert sokat tanult az egyesülettől. Kállai Irén, a Berettyó Kulturális Központ igazgatója, kifejtette, hogy régi kapcsolatai vannak az egyesülettel, közös tevékenységek szervezésében és a könyvkiadásban. A konferenciát még megtisztelte jelenlétével Széphegyi László, a Város és Faluvédők Szövetségének alelnöke, Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke, Kiss Endre József, a Kazinczy Ferenc Társaság titkára, dr. Dénes Zoltán kanonok, egyetemi docens, Millisits Máté, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, Sárkány Viola, a Bocskai István Szövetség elnöke, Dukrét Lajos, a Háromszéki Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke, Balazsi József, Érsemjén polgármestere. A köszöntések után átadtuk az idei Fényes Elek-díjakat: Berecz Gábor, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke és Gaál György, a KLMT elnöke kapta meg. Az ünnepség után a plenáris ülés következett. A konferencia témái a következők voltak: Szent László éve, a Reformáció ötszáz éves ünnepe, Nagy személyiségeink emlékezete. Meghallgattuk Bélfenyéri Tamást, Fugyivásárhely, Szent László törvénykönyveiről. Dr. Pálfi József érdekes előadást tartott a Váradi Bibliáról. Olasz Angéla (Arad), a Kárpát-medencében található Szent László-emlékeket ismertette, vetített képes előadásban. Délután dr. Csorba Csaba (Sátoraljaújhely) A keresztény vallás változásai térben és időben című értekezését ismertette, a kereszténység több mint kétezer évének eseményeibe nyújtott betekintést. Szekernyés János (Temesvár) A protestantizmus kezdetei a Temesközben című nagy ívű ismertetőjét hallgathattuk meg. Dr. Dénes Zoltán atya a levéltári kutatások kimeríthetetlenségéről beszélt a Szent László emlékei Biharban című, rendkívül érdekes előadásában. Kifejtette, hogy a váradi vár nemzeti emlékhely, ahol királyaink vannak eltemetve. Deák József (Borossebes) I. Zsigmond király életéről és szerepéről beszélt. Ezután könyvbemutató következett: Fazekas Lóránd Egy nemesi család évszázadai. A Böszörményiek Szatmárban című könyvét Kiss Kálmán (Túrterebes) ismertette. Itt említem meg, hogy a Podmaniczky-díjas Kósa Pál, a Várak, kastélyok, templomok folyóirat főszerkesztője, számos folyóiratot hozott ajándékba. Ezután a közgyűlés következett, amelyen az elnök és a területi elnökök rövid beszámolót tartottak. Majd a következő problémákat tárgyalták meg: a következő év kutatási témái, javaslatok a jövő évi programba, a következő konferencia helyszíne, székhely a Partiumi Keresztény Egyetemen, majd díszokleveleket adtunk át a nyolcvanon felüli tagtársainknak. Este fellépett a Csillagocska néptánccsoport, fergeteges előadást tartva. Majd meghallgattuk Meleg Vilmos színművész szívhez szóló előadóestjét. Szombat délelőtt a következő előadások hangzottak el: Mihálka Nándor (Nagyvárad) vetített képes előadásában a váradi várban történt ásatások történetét, a középkori székesegyház építéstörténetét ismertette. Mivel Arany-évet is ünneplünk, két előadás hangzott el: Nagy Aranka (Nagyvárad) Arany János családja, Ujj János (Arad) az aradi Kölcsey Egyesület emlékezése Arany János halálakor. Ezután dr. Vajda Sándor, (Borosjenő) Perecsényi Nagy László író, költő életét és munkásságát ismertette, aki Nagyváradon született, s korának egyik polihisztora volt. Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés folyóirat főszerkesztője bemutatta a legújabb lapszámokat. Ezután Millisits Máté, Budapestről, Europa Nostra-díjas, Műemléki felújítások a Kárpát-medencében című kiállítását nyitotta meg. Kávészünet után Kiss Endre József (Sárospatak) A reformáció Közép-Európában című előadását hallhattuk meg, majd Kupán Árpád (Nagyvárad) az egyházépítő és szervező Sulyok István püspök áldozatos tevékenységét ismertette. Pásztai Ottó (Nagyvárad) az András család híres személyiségeinek munkásságát mutatta be. A kétszáz éve született Irinyi Jánosról, a tudósról Makai Zoltán (Nagyvárad) értekezett. Dr. Szabó József, bihardiószegi helytörténész az Érmellék szőlészetének és borászatának apostolait mutatta be. Messik Miklós, a budapesti Magyar Emlékek a Világban Egyesület elnöke Széchenyi-emlékek nyomában a Partiumban című, vetített képes előadását tekinthettük meg. Délután két előadást hallgattunk meg: Vallasek István (Kolozsvár) Toró Tibor atomfizikus élete és munkássága, Komáromi Ernő (Nagyvárad) Szántói Komáromi János élete és munkássága. Ezután Mihálka Nándor muzeológus vezetésével meglátogattuk a nemrég restaurált váradi vár részeit, a Vármúzeumot. Közben megkoszorúztuk Arany János szobrát. Este Dalolj velünk címen, magyar nótákat énekeltünk. Vasárnap a Fekete-Körös-völgyének műemléktemplomaival és népművészetével ismerkedtek a résztvevők. Magyarremetén megcsodáltuk a nemrég restaurált 13. századi műemlék templomot. Itt található a Partiumban egyedül álló Szent László-legenda falfestményei. Belényesben meglátogattuk a római katolikus templomot, amely 1752-ben épült. Ezután megkoszorúztuk Köröstárkányban a mártírok és hősi halottak emlékművét. Várasfenesen megcsodáltuk a Vura család tájházát, amelyben megőrizték a család régi népviseletét, régi tárgyait. Itt épült fel Györffy István néprajztudós emlékterme. Az ő tevékenységéről, a Fekete-Körös-völgyi kutatómunkájáról Dukrét Géza tartott előadást. Körutunkat Nagyszalonta megismerésével zártuk. Dánielisz Endre ny. tanár, helytörténész bemutatta a szoborparkot, a református templomot, az Arany-portát, Sinka István és Zilahy Lajos szülőházát, végül a Csonka-toronyban lévő Arany János Emlékmúzeumot. A konferenciát támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Bihar Megyei Szociális és Közösségfejlesztési Igazgatóság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, valamint az RMDSZ és Communitas Alapítvány. Dukrét Géza / Reggeli Újság (Nagyvárad) lapozás: 1-14
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
